Szerelmes Szövetség

 1.Fejezet

Lélekőrök és én?

 

Kopogást hallottam a konyhaajtó felől. Labaktattam a lépcsőn , ami néha már annyira nyikorgott hogy szinte minden percben attól féltem hogy talán összeszakad alattam. Beléptem a konyhába. A reggeli nap fénye vörössé festette az igazából fehérre festett falakat. Ujjaimat ráhelyeztem a kilincsre és kinyitottam a fából készült ajtót. Egy nő állt előttem. Úgy a harmincas éveiben járhatott. Fekete melltatartójából szinte kibuggyantak igen nagyranőtt keblei. Teste kecses és karcsú volt. Fekete miniszoknyát és hozzáillő bőrkabátot viselt. Szintén ilyen színű magassarkút vett magára. Derékig érő haja a barna összes árnyalatában pompázott. Kék szemei alatt karikák húzódtak. Mégis tíz évet bőven letagadhatott volna a korából.

-Öhm..helló ki maga?-vontam fel a szemöldökömet.

-A nevem Akamatsu Shiemi a lélekőrök tanácsától jöttem magammal kell hogy vigyelek...ki kell fejlesztenünk a képességeidet.-hadarta el egy szuszra.

-Lélekőrök?Ugye a nagymamám is az?-vontam fel a szemöldökömet. Eszembe jutottak a nagyi meséi a lélekőrök és démonok harcáról.

-Igen, és természetesen ő is beleegyezett hogy elvigyelek magammal.

-Mama?-kiabáltam a hátam mögé.

-Mi az kicsim?-kérdezte rekedt hangon.

-Izé...öhm...ez a nő el akar engem vinni és azt mondja te is beleegyeztél! Igaz ez?-kiáltottam. Igazából ez a fejemben sokkal jobban hangzott. A nagymamám előlépett. Ősz hajszálai a szemébe lógtak arcán pedig izzadságcseppek éktelenkedtek.

-Igen.-sóhajtott.-Meg kell bíznod benne. Amit ő mond annak hinnem kell.-gondoltam magamban. 

-Rendben, akkor pakolj össze.-sürgetett a barna hajű nő. Szó nélkül otthagytam. Felnyargaltam a szobába. Levettem a szekrény tetején porosodó bőröndöt és szinte belerámoltam a szekrényem tartalmát. Igazából már nem is nagyon elleneztem azt hogy elhúzzak innen. Sosem engedtek sehova és magamban kellett itthon ülnöm. De most szerencsére egy iskolába megyek ahol lesznek barátnőim!

 

..........................

 

-E-Ebben a suliban csak fiúk vannak?

-Hehehe-nyehe!-fogta a hasát.-Mé-Mégis mit hittél?

-Hát mondjuk azt hogy vannak lány lélekőrök is?-fordultam felé.

-Csak te és a nagymamád vagytok női lélekőrök...-komorodott el.

-Akkor maga mi?

-Lélekidomár.-mosolygott. Igazából nem is akartam annyira tudni hogy mik azok és mennyiben különböznek a lélekőröktől. Beléptünk egy fehér épületbe aminek az elején egy nagy fekete felirat virított:Lélekőrképző akadémia. A szívem megdobbant...